Még mielőtt bárki sokra számítana, csupán az órán elhangzottakat foglalom össze, hogy könnyebben megtanuljam a filo zh-ra:) Azért remélem, van, akit érdekel!

Nos, maga az etika szó eredete ógörög, és erkölcsre, szokásra vonatkozott.Jól érthető, szokásra is! Tehát ezek szerint a különböző népek különböző szokásai miatt más és más az erkölcs. Ezt tudjuk, sok példát hozhatunk rá(pl a kannibáloknál normális és szép erkölcsös cselekedet az elhunyt családtagok agyvelejét megenni, hogy erejük átáradjon, míg ez nálunk kisebb akadályokba ütközne. Nem terelem magam mellékvágányra, de pl én megkostólnám az emberi húst, de sose fogom, mert a belém nevelt morál szenvedné kárát.) Tehát ezekszerint az erkölcs nem egyetemes, de a következőkben mégis úgy tűnt nekem az előadások alatt.

Van deskriptív, azaz leíró etika, azon belül is erkölcsszociológia, ami az adott közösség erkölcsi szabályait írja le és annak állapotát.

A másik deskriptív etika tartomány az erkölcspszhiológia, ami egy egyed fejlődését vizsgálja, erkölcsi fejlődési stádiumait, azt, hogy a megadott közösség erkölcsi állapotába hogy illeszkedik, szocialzálódik bele.(Tehát mondjuk kedves Hannibál destruktív alak volt, miért bűnös azért, mert nem tudott azonosulni társadalmának erkölcsi elvárásával? A filmet nem láttam, lehet, hogy szó van benne róla.)

Az etika másik része a filozófiai etika.

Ez is két részből tevődik össze: Metaetika és Normatív etika a becses nevük. Ametetika ismetet elmélet, azaz tipikus filozofikus kérdésekrekeresi a választ(ami ugye, met filozofikus, megválaszolhatatlan:)mint:Mi az erkölcs? Mi a "jó" fogalma? Mi a rossz?-Tanárúr szerint megfogalmazva:ez az etika VAN.

A normatív etika pedig a szabályokat írja le amit követni kéne, ez az etika LEGYEN(na és én itt látom a problémát: ha az etika-erkölcs-szabály nem egyetemes, mikép lehet leírni, hogy LEGYEN? Sose lehet embereket, közösségeket ugyanazon mércével mérni abban az értelemben, hogy mi a jó és mi a rossz. Mertpl ha a gyilkosságot rossznak mondjuk, akkor a katonák csatában rosszak...vagy harossz, de va kivétel, akkor nem lehte semmit se bekategorizálni. Ám a következőkben majd okos gondolkodók próbálják feloldani a görcsöt, bennem is sikerül kisebb-nagyobb eredménnyel) 

 A normatív etikának is vannak tárgykörei, három.

1. Az individuális etika:ami a személyes élethez kapcsolódik, egyénre ráhúzva, hogy mi a jó mi a rossz, valamint az egyéni boldogság is ide kapcsolódik:)

2. Társadalom etika: a jó álamról szól(ami ugye megvalósíthatatlan, utópiák nem léteznek!bár igazán negatív utópiák sem...csak hozzá közeliek) És itt foglalkozik azzal is, hogy miért kell az egyénnek engedelmeskednie a törvényeknek.

3. Ez pedig eléggé speciális: Szaketikák, foglalkozás, hivatásetikák:orvosi etika, tanári etika, bioetika(én ilyet 3 hét múva heti másfél órában fogom tanulni:)

Ennyi a bevezetőről.:)Most következik az inviduál etika kifejtése.

A célja, és ezzel egyetértek(milyen kedves tőlem:): erkölcsileg helyes jellem kialakítása(tetszik a kialakítása szó, mert az egyén felelősségét is belevonja, de ugyancsak a társadalomét, amit most közöségként értelmezek)

Milyen "meglepő", hogy már az ókori görögöket is foglalkoztatta:Szókratész nagyon reálisan ezt mondta, és etikai racionalizmusnak hívta: aki megérti a jó és a rossz közti különbséget,automatikusan a jót fogja választani. (Hmmm. Egyrészt ez biztos megdöbbentett sokakat(engem eléggé az első pillanatba) hiszen készakarva roszat teni nem áll mesze az emberiségtől. Ám  a jó és rossz közti különbséget nem ismeri/ismerheti senki, csak részletében, tehát így igaz lehet ez a kijelentés, mert a legtöbb ember részben s nagy részben azért a jót választja, s amikor a roszat, az meg a nem teljes tudásra fogható:)Szókratész még három frappáns mondatot is hozzáfűzött:

Az erény tudás.

Az erény boldogság.

Az erények egységet alkotnak.

Platón a négy kardinális fő erényt helyezte előtérbe: bölcsesség, bátorság, igazságosság, mértékletesség, és még melé bigyesztett három szócskát:jó, igaz, szép. Aki ezen  szavaknak hatáskörében éli le életét, az erényes.

Arisztotelész mindenhez értett, etika annyira megfogta, hogy legalább három könyvet is írt róla:)

ő több erényt írt le, csoportosította őket és mellérendelte az elkerülendő rosszakat

1. félelem, élvezet,harag-bátorság,mértékletesség,szelídség

2.vagyonra és becsültségre törekvés-nemes lelkű adakozás,áldozatkészség, nemes becsvágy(na, ezt nem tudom, hogy mi...mármint kapisgálom, de ha valaki megmagyarázná példával,megköszönöm!)

3. A társadalmi érintkezésre vonatkozók: igazmondás,szellemesség,kedvesség(érdekes, hogy a szellemességet erénynek mondja...persze, erény, de ez született. A többit fejlesztheti, tökéletesre viheti az embert, de lúdból nem lessz szalonka:D aki nem szelemes, az nem.)

4. igazságosság-(ezt annyira fontosnak tartotta, hogy külön pontba szedte.Én valószínüleg a mértékletességt tettem volna külön, hogy egyensúlyba tartsa a töbit(nem is az önmegtartóztatás végett:)de nem vagyok Arisztotelész)

És mindezekhez hozzátette görögösen:Az erény egyenlő a "középpel" az arany középutat kell választani(OFF szerintem tök vicces, hogy a görögöknél ugyanúgy megvan az aranyközép útötlete és a hedonizmus-életélvezet is. Vagy azok a rómaiak voltak?:§)

Platón szerint a boldogsághoz elég tehát az erényes élet(és Szókratész szerint is"Az erény boldogság"), de Arisztotelész mellé sorolta a tevékeny életet, értelmes életet(maradandót alkotni,jan:),szerencsejavak:nem csak a lóvé, hanem egészség,barátok,szépség

Aztán ugrottunk egy nagyot, Szent Ágostonig,és az ő szeretet etikájáig

SZERESS ÉS TÉGY AMIT AKARSZ!

Ez tetsik:) de komolyan.

Szeretetet Isten adja, az ember dönthet, választhat, tehát szabad akarat:

-Istenhez fordul, gy szereti a felebarátait is: szeretet, bölcsesség, alázat jellemzi.

-Elfordul Istentől:rendetlen vágyódás, kiváncsikodás,gőg

Nos, ezekkel már vannak problémáim. Ádegy: azért, mert Szentünk Szent volt, nem kéne feltételeznie, hogy bárki az lehet, hogy mindenki képes rá, hogy ha Istent választja, eyenesen következik ez ebből. Depersze igaza is van, mert ez irányba tendál.

Amit nem értek még, az a kiváncsiság, mint ellenerény. Legyünk inkább struccok, még ha az elégdett fajtájából?! Kösz, de nem. Bár ez talán a mai életünkben probléma, akkor nem így álltak az emberek az ismerethez...de ha emiatt nem sorolombe ezt gondnak,akkor az a gond, hogy az etikanem egyetemes és örök, hanem változik...az se biztató.

De ettől függetlenül egyet értek azzal, hogyha valaki Szeret, akkor boldog, és erényes is.

.

Najó, most kicsit más irányból vizsgáldjunk. Tételezzünk fel egy számunkra etikailag komplett rendszert. Megvan?Legyen benne ez a parancs: Ne hazudj! Eddig egyetértetek? Ezkategorikus kijelentés, nincs utána"deha muszáj, akkor.."meg nincs benne hogy ne hazudj gyakran, satöbbi. Tehát ne hazudj,és pont. És ne ölj: aszem a példámnak ez kell.

Ha ott vagy egy léghajóban, ami süllyed lefelé, vagytok 9en, és ha kidobtok valakit, ezáltal megmenekültök(különben 100%, hogy meghaltok, tegyük fel), kidobnád?Nos, a deontológia NEM. Nem ér többet 8 élet, mint egy. Haljon meg mindenki.(ez talán brutális, de van benne igazság)Utilitaristák: 8 ember élete, boldogsága fontosabb, mint egyé. De személyesen nem értek egyikkel se egyet, elméliteg sem...mindkettő igaz. Ja, fontos, most az elméletet nézzük, nem  a gyakorlatot(met gyakorlatban persze ott van az is, hogy íte ugrassz ki-de ez esetben te is csak ugyanúgy egy ember vagy a 9ől.)

Aquintói Szent Tamás dolgozta ki erre a kettős hatás elvét.

Ha valaki erkölcsileg megengedhető tettet követ el, aminek viszont van egy előre látott de nem szándékolt rossz követkeménye, atett morálisan NEM kifogásolható. Tehát, Tamásunk elve szerint mind a kilencen meghalnak, mert ez fordítva nem igaz,azaznem követhetsz el erkölcsileg rosszat, mégha jó is a következménye

Aztán van olyan, hogy következmény elmélet, ahol a cselekedet hatásait kell vizsgálni.Persze tisztába kell lenni azzal, hogy mi a jó s mi a rossz(amivel nem lehet:Pmármint 100%osan, de csak kötekedek).

De eszerint az a helyes, aminek több jó hatása van. Azaz kidobnak egy embert, de 8an megmenekülnek.

Jeremy Benthane(csúnyán jegyzeteltem, lehet h nem így írják, bocsánat)

etikai hedonizmust fejtett ki.Nála a jó=örömmel és gyönyörrel, a rossz pedig a fájdalommal.Szerinte:"Mindig úgy kell cselekedni, hogy minden helyzetben a lehető legtöbb érző lény számára a legtöbb örömet és legkevesebb fájdalmat okozzunk."

Ami fontos: érző lény, azaz nem csak ember, hanem minden olyan lény, ami fájdalmat érezhet. Állatbarátok előnyben!(Persze mi, mint biológia fanok elkezdtünk gondolkodni, hogy mondjuk a rovaroknak nincsen olyan kialakult idegrendszerük, hogy fájjon nekik, ha kitépik a lábát, csak "zavart" érez talán a rendszerben, de ezt sem úgy Érzi", érzékeli, mint mondjuk a gerincesek. De akkor rájuk nem vonatkozi Jeremy szabálya?És aki fekszik a kórházban agyhalottként, elvileg él, mert dobog a szíve meg lélegzik, de se örömet, se fájdalma nem fog sohamár érezni? Bizony Jeremy őket nem sorolta be. Elvileg, érzelemtől mentesen logikus.)

Még valami:Jeremy szerint az örömöknek nincsenek fokozatai, nincs kisebb öröm, nagyobb öröm. Egyértékű az, hogy jó zhám felett örvendezem, mint hogy megtaláltam életem szerelmét:)(ami persze egyik se történt meg, de majd!)Nála nem tudtam eldönteni a léghajósat.Asszem valakit kidobna, mert így több ember marad boldogan. Csak ha nicsmértéke a fájdalomnak és az örömnek, akkor ugyanannyi mind a kető ebben az esetben.

John Stuart szerint a legfőbb jó a boldogság.(jan, ez tetszik nekem:)a legfőbb rosz a szenvedés.

Ő kvalitatv hedonista:szerinte van alacsonyabb és maasabb öröm/és persze szenvedés.

"Jobb elégedettlen embernek lenni, mint elégedett disznónak, jobb elégedetlen Szókratésznak lenni, mint elégedett ostobának."(Személyes:egyetértek. Jónak tartom, hogy vannak gondjaim, amik ellen küzdök és nem tűntetem el őket, és nem tusolom el őket. És az ilyen tulajdonságokat szeretem másokban is.)

Az ő elve: Cselekedj úgy, hogy a legtöbb ember számára a legnagyobb boldogságotokozd!-itt nincsenek állatok.Persze ez nem azt jelenti, hogy azokat kínozhatjuk, hanem csak annyit, hogy nincs az emberekkel egy szinten. Míg Jeremynél az a morális, hogy inkább egy embernek okozzunk fájdalmat, mint 2 (azaz több érző lénynek) kutyának, addig ez John szerint szóba se jöhet.

Ő is kidobna valakit a hajóból.:)

Kantot vettük még, de az én agykapacitásomnak ő elég nehéz. Így csak keveste rok róla(jól van, csak annyit, amennyit megértettem belőle:::)

Ő az erkölcsöt feltételekhez kötötte(Hipotetikus), ami azt jelenti: csak akkor érvényes egy törvény rám, ha elfogadom a feltételeit:ha nem akarsz lhzni(feltétel), ne gyél csokit(törvény)ez akkor érthetőbb erkölcsszempontjából, ha megirmeritek az univerzalizciós elméletét:"Cselekedj úgy, hogy cselekvésed inditéka és szándéka(azaz szubjektív elve=maximája)mindenkor egyúttal az álltalános törvényhozás elvéül szolgálhasso"azaz ahogy te cselekedsz, az az adott társadalomban mindenki számára elfogadható legyen8de ha valaki ehhez ért, légyszi magyarázza meg!)

De ez persze nem kivitelezhető, hiszen az emberek morálja alapvetően más belül. Ami számomra elfogadható, más számára nem...De ő figyelembe vette azt, ami miatt nekem szinpatikus, hogy különböző társadalmaknak, közösségeknek más-más a morálja.

ÉS még három idézet kerüljön ide ebben a témában:

az ősi univerzalista elv:Azt cselekedd másokkal amit kvánsz, hogy veled cselekedjenek."-de ez én központú, nem feltétlen jó(te lehet, hogy nem szereteda zsros-cukros kenyeret)

kicsit átalakítva: Tedd másokkal azt,amit maguknak jónak tartanak!- ez szép. A másik biztos, hogy boldog lesz, és ha ez a cél, elértük. De lehet, hogy amit magának jónak tart, mégse jó neki...

És KAnt emberi méltóság tisztelet:

" Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mind mindenki más személyében mindig CÉLNAK, sosem pusztán eszköznek tekintsd."

Legyetek boldogok!

(köszönettel a filozófia tanár csodás órájáért:)